|
|
|
|
|
|
|
|
Kiss
Áron Általános Iskola
Az iskola rövid története: A szervezett iskolai oktatás kezdeteire vonatkozóan nincsenek megbízható adataink. Feltételezhető, hogy a XIV. századtól kezdődően egyházi céllal folyt bizonyos oktatás. A reformáció kálvini irányzata 1567-es, de még inkább az 1570-es csengeri zsinat után terjedt el a községben. Kezdetben a tanítást a református egyháznál is lelkészek végezték. Kiss Kálmán A porcsalmai református egyház története c. munkájában írja, hogy 1642-ben a papi és tanítói hivatalok el voltak különítve, s ezt az oktatás magasabb fokának tekinthetjük. A hajdani tanítók Porcsalmán is deákok voltak, akiket a debreceni vagy a sárospataki főiskoláról hoztak 1-2 évre. Ami a tanulmányanyagot illeti az oktatott tárgyak valószínűleg a hittan, írás, olvasás, számtan esetleg a latin nyelv alapelemei lehettek. Az első iskolai épület a feljegyzések szerint 1640-ben épült. Első tanítója Kelemen deák volt. A Ratio Educationis a tanulólétszám növekedésében, valamint a görög katolikus egyháznál egy tanerős iskola megindításában mutatkozott meg. Az 1868. évi XXXVIII. törvényt követően 1870-ben a törvényi előírásnak megfelelő "díszes iskola" épült, majd 1894-ben újabb tanteremmel bővült. A tanulók száma az 1801. évi 50 főről 1877-re, 110 főre nőtt. Az ún. Klebersberg-program eredményeként államsegéllyel 1927-ben a református iskola két tanteremmel bővült. 1928-ban a görög katolikus egyház a régi iskola helyén új, két tantermes iskolát építettek. 1940-ben az ún. Újteleki részen egy tantermes I-III. osztályos, csonka állami iskola építésére került sor 1200 pengő állami támogatással. Az 1940. Évi XX. Törvény bevezeti a 8 osztályos népiskolai oktatást. Mindkét egyházi iskolában történtek kísérletek a tankötelezettségi törvény végrehajtására. A tárgyi és személyi feltételek hiánya, a szegénység és részben a háború miatt az eredmény igen szerény. A görög katolikus iskolában a 7. osztályba az 1943/44-es tanévben 17 tanuló iratkozott be, ebből mulasztás miatt nem volt osztályozható 16 tanuló. A református iskolában az 1944/45-ös tanévben a 7-8. osztályba beírt 40 tanuló közül 8 tanuló kapott bizonyítványt. A háború, a front átvonulása egy hónapos kiesést okozott az iskolai oktatásban.
A településen az egységes 8 osztályos iskola az államosítás után valósult meg. Az államosítással az addig szétszórt iskolák egy igazgatás alá kerültek. Az egységes iskola 7 tanteremben 7 nevelővel kezdte meg működését az 1948/49-es tanévben. Az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételei csak fokozatosan javultak, eredmény legkorábban a lemorzsolódás területén jelentkezett. Az 1950/51-es tanévben a beírt 422 tanulóból 31 morzsolódott le. Új tanterem építésére 1958-ban került sor társadalmi munkával. Beiskolázás területén az 1957/58-as tanév jelentett ugrásszerű fejlődést. Ekkor sikerült Árvai István igazgatónak és Révész Ferenc igazgatóhelyettesnek 74 cigány tanulót beszerveznie külön osztályba. Az oktató-nevelő munka szinvonalának emelkedését segítette elő, hogy a 1953 és 1960 között a tanulócsoportok száma 8-ról 16-ra, az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma 50-ről 32-re csökkent. Az 1959-ben a gyakorlati foglalkozás megindításához tanműhely kialakítására került sor. A tantermi ellátottságban 1964 jelentett előrelépést, felépült az “új” iskola 5 tanteremmel és új műhelyteremmel. Az 1974/75-ös tanévtől sor került a pátyodi iskola körzetesítésére. Kezdetben az 5-8. osztályosok, majd a 4. és 3. osztályosok is a porcsalmai központi iskolába jártak. Az enyhén értelmi fogyatékosok oktatása az 1984/85-ös tanévtől kezdődött. A tanteremgondok véglegesen 1985-ben egy 6 tantermes + tornatermes iskola építésével oldódtak meg, ezzel lehetővé vált az egy műszakos tanítás. A rendszerváltást követően az egyházak visszakérték az ingatlanjaikat. Szükségessé vált a központi iskola tetõtéri beépítéssel történő bővítése, melynek első ütemére 1996-ban került sor. 1998-ban az építés folytatódott, az intézmény négy tanteremmel és egy felszerelt számítástechnika teremmel gyarapodott. A településen megvalósult az egy műszakos oktatás mellett az egy tömbben való tanítás. Az 1996/97-es tanévtől megszűnt az iskola körzeti funkciója, a pátyodi gyerekek lakóhelyükön kezdték a tanévet. A napközis otthon 1961. szeptember 1-én kezdte meg működését 1 összevont tanulócsoporttal. A modern iskolai sportudvar kiépítése a 60-as évek közepétől, többszöri átépítéssel és fejlesztéssel nyerte el mai formáját.
Szakmai munka: Az 1998/99-es tanévtől az első és hetedik osztályban a NAT szerint folyik az oktatás, valamint minden évfolyamon a pedagógia program alapján. Emelt szinten történik az oktatás német nyelvből és számítástechnikából. A pedagógiai program tartalmazza a 9-10. évfolyam indítását. Az iskola pedagógiai munkájában kiemelt figyelmet fordít a nevelésre, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, a sokoldalúságra, a korszerű ismeretközvetítésre. Ezért a tanórák mellett széleskörű, tanórán kívüli tevékenységet is folytat. Korábban e célból kihasználta az úttörőmozgalom nyújtotta lehetőségeket. A táborozás területén az iskola nagy hagyományokkal rendelkezik. A nyári táborozást az utóbbi időben az ún. Erdei iskola váltotta fel. Jelenleg az iskolában 6 alapműveltséget, 5 művészeti tehetséget és hagyományt őrző szakkör működik. A névadó szellemében fontos szerepet szánunk a játéknak, játékosságnak, a magasabb évfolyamokon a sportnak. Az utóbbira lehetőséget 7 szakkör és 4 tömegsport-foglalkozás biztosítja (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, atlétika, asztalitenisz, sakk, természetjárás). Alsó tagozaton olvasást-írást a Lovász módszerrel tanítjuk. Az 1995/96-os tanévtől kezdődően képesség szerinti bontásban történik az oktatás. Az iskolában gyermekszervezet nem működik. A tanulói érdekvédelmet, a szabadidős programok szervezését a választott diákönkormányzat végzi. Az intézményben működik szakszervezet és közalkalmazotti tanács. Tanulói adatok: Létszám: 322, ebből lány 144 fő. Az etnikai kisebbséghez tartozók száma: 115 fő, 16 tanulócsoport és 3 kisegítő csoport, 6 napközis csoport 174 fő. Fogyatékos tanulók száma: 36 fő, 8 osztályt végzettek száma: 40 fő, továbbtanulási arány 97,5 %-os. Fontosabb iskolai események, sikerek: 1988. október 23.-án az iskola felvette Kiss Áron nevét, az aulában emléktáblát helyeztünk el. 1995. június 25.-én az iskola bejáratánál felavatták a névadó mellszobrát.
Kiemelkedő tanulóink: 1970. Sajó Sándor a megyei történelmi versenyen 1. helyezést ér el. 1970. Papp József a megyei kémia versenyen 2. helyezést ér ért el. 1976. A pingvin klub a Ludas Matyi előadásával az országos szemlén elnyerte a Hüvelyk Matyi-díjat. 1976. Kazamér László 2. Korcsoportban 4 tusa egyéni versenyen megyei bajnok lett. 1994. Varga Róbert a diákolimpia megyei döntőjében 1500 m-es síkfutásban első helyezést, az országos versenyen 10. helyezést ért el. 1998. Varga Péter a diákolimpia megyei döntőjében 1500 m-es síkfutásban 1. helyezést ért el. Híres tanítványok: Dr. Kiss Áron pedagógus, neveléstörténész, Kiss Kálmán pedagógus, egyháztörténész, Erdős Jenő újságíró, Demeter Sándor a Magyar-Szovjet Baráti Társaság alelnöke, a Kulturális Kapcs. Intézményének munkatársa, Papp Margit ötpróba Európa-bajnok, Bartha Adorján állatorvos, akadémikus, Hajnóczy Péter író. Az iskola volt igazgatói: Melegh Károly: 1948-1954 László Gyula: 1954-1956 Bacskády Jenő: 1956 Hetei Tibor 1957 Árvai István: 1957-1986 D. Nagy Istvánné 1986-1999 Az iskola vezetése jelenleg: Barna József igazgató Habaricsné Boros Irén igazgatóhelyettes Az iskola mai tanári kara: Adorján Lászlóné tanító, Ádám Mónika mat.-tech., Barna József tört., Bihariné Balázs Ildikó tanító, Csernyi Gyula ped. asszisz., Csernyiné Tóth Judit ped., Csupor Béla rajz-számtech. tanár, Fehér József testn.tanár, Fehér Katalin Mónika pedagógus, Habarics Sándorné föld.-kém.-könyvtár, Habaricsné Boros Irén tanító, Herdinainé Jobbágy Andrea, Homoki Józsefné földr.-népmű.-gyógyped., Jegorovné Debreczeni Erika magy.-orosz, Juhosné Szabad Alíz mat.-ének, Kissné Nagy Erzsébet tanító, Mohácsi Judit, Nagyné Horváth Marianna műv. szervező, Nemesné Domokos Zsuzsanna mat.-kém.-házt.ökon.-életvitel, Paál Sándorné magy.-orosz, Pataki Andrea tanító-gyógyped. asszisz., Surányiné Császár Zsuzsanna tanító-gyógyped. asszisz., Turbucz Andrásné tanító, Turbuczné Nyirán Marianna tanító, Varga Kálmánné tört.-népművészet., Vezse Gábor mat.-ped. Varga Barnabás gyógyped., Papp Judit, Kovács Katalin ped.assz., Gyarmati Katalin ped.assz., Váradi Zoltáné iskolatitkár, Farkas Tibor oktatás-technikus. |
||
|
