Funkció
Daganat
Gyulladás

PSA

Mi is az a prosztata, más néven dülmirigy, és hol található ?

A prosztata felnõtt férfiban kb. 20 g. tömegû, szelídgesztenye nagyságú szerv, melynek hátsó felszíne, a végbél felõl tapintható. A prosztata körülöleli a húgycsövet, azt a vezetéket, amelyen keresztül a vizelet a húgyhólyagból a hímvesszõn keresztül kiürül. A könnyebb megértés végett úgy is mondhatnánk, hogy a közvetlenül a hólyag alatt elhelyezkedõ prosztatát keresztülfúrja a húgycsõ. Így a húgycsõnek van egy prosztatán belüli, körülbelül 2-3 cm-es szakasza, ezt követõen még körülbelül 13-15 cm hosszan folytatódik.Szövettanilag simaizom sejtekbõl és mirigyhámból épül fel, melyet fibrozus tok vesz körül.

 

 



A férfi megtermékenyítõ sejtjeit, a spermiumokat a here termeli. A herébõl a spermiumok a mellékherébe kerülnek, majd innen egy hosszú csövön, az ondóvezetéken keresztül jutnak a húgycsõ prosztatán keresztülfutó szakaszába, ezt a nyílást ondódombnak hívják. A prosztata alatt két kis mirigy található, ezek az ondóhólyagok, amelyek kivezeto nyílásai belefutnak az ondóvezetékbe. A prosztatából is számos vékony csõ nyílik az ondóvezetékbe, mielott az a húgycsobe ömlene. A prosztata és az ondóhólyag váladéka összekeveredik, és a spermiumokkal együtt a húgycsõbe kerül, ez az ondó. A fent említett mirigyek váladéka az ondósejtek mozgását segítik, a prosztata izomszövete pedig elosegíti ezek kilövellését a húgycsõbe, illetve a külvilágba. A kilövellés során a hólyagnyak bezárul, hogy az ejakulátum ne juthasson vissza a hólyagba. A prosztata váladéka jelentõs koncentrációban tartalmaz cinket, citromsavat, fehérjéket és enzimeket.

 


A prosztata a húgycsõ körül helyezkedik el. A húgycsõ az a vezeték, amelyen keresztül a vizelet távozik a hólyagból. A legtöbb férfi a kor elõrehaladtával azt tapasztalja, hogy vizelete lassabban áramlik, illetve nehezebben indul meg.

Elõfordul, hogy a vizeletáramlás teljesen gátolt, ilyenkor egy csövet (katéter) kell a hólyagba vezetni a vizeletürülés biztosítása érdekében. Ezt a problémát többnyire a prosztata fokozatos megnagyobbodása okozza, amit "jóindulatú prosztata túltengésnek" neveznek. Néhány esetben ezt a prosztata szöveteinek rosszindulatú növekedése - közismert nevén prosztatarák - kísérheti.

 

 

Jóindulatú prosztata nagyobbodás (BPH)


A jóindulatú prosztata megnagyobbodás az életszínvonal és az átlagéletkor emelkedésével a korosodó férfiak mind szélesebb körét érintõ, az életminõséget jelentõs mértékben befolyásoló betegség.

Szakértõk szerint világszerte az ötven éven felüli férfiaknak több mint a fele szenved prosztatabántalmakban. Nyolcvan éves kor felett a jóindulatú prosztata megnagyobbodás elõfordulási aránya már 90 százalékos.
A BPH akkor alakul ki, mikor a prosztatán belül a sejtek száma elkezd növekedni, és ezáltal növekszik a mirigy mérete is. Ez a megnagyobbodás lassan és fokozatosan alakul ki. A legtöbb férfi észre sem veszi a BPH tüneteit, csak akkor, amikor vizelet ürítése megváltozik. Ennek az egyik oka, hogy amikor a prosztata megnagyobbodik, nyomást gyakorol a húgycsõ falára. Ez összenyomja a húgycsõvel, ezáltal az beszûkül és lassul a vizelet ürítése.


A prosztata sima izmokat is tartalmaz, amelyek akaratunktól függetlenül összehúzónak és nyomást gyakorolnak a húgycsõre, ez is befolyásolja a normális vizelet ürítést. A BPH kialakulása a húgyhólyag falának izomzatában is okozhat változásokat.
A panaszok nem egyértelmûen függenek össze a megnagyobbodott prosztata méretével. Ez azt jelenti, hogy, a normálisnál 3-4-5-ször nagyobb prosztata esetén is lehet panaszmentes valaki, míg egy alig megnagyobbodott, ritka esetben meg sem nagyobbodott prosztata is okozhat súlyos vizelési nehézségeket.

 

Mi az a PSA?

Egyre többen ismerik a betegek közül azt a laborvizsgálatot, amelynek rövidítése: PSA. A PSA a prosztata specifikus antigén elnevezést takarja. Ez egy szinte kizárólag a prosztatából származó anyag, amely igen kicsiny koncentrációban található a vérben, de a mai modern eszközökkel, ezt a néhány mikrogrammnyi mennyiséget is ki tudjuk mutatni. Abban az esetben, ha daganat alakul ki, akkor ennek az anyagnak a koncentrációja megemelkedik a vérben.
Sajnos vannak kivételek is, mert ez a fehérje inkább prosztata, mint prosztatarák specifikus. Ez alatt azt értjük, hogy a vérbeli koncentrációja kicsiny prosztatadaganatnál is lehet normális, ugyanakkor nagyméretu, jóindulatú (úgynevezett "hyperplasiás") betegségben is lehet a normálértéknél magasabb.
Ennek ellenére e vizsgálat eredménye mindenképpen felvetheti a daganat gyanúját. A PSA vizsgálata nemcsak a diagnosztikában fontos, hanem a betegek követésében, a kezelés hatásosságának vagy hatástalanságának felmérésében is sok fontos információt ad. Ma a prosztatarákos betegek monitorozásában, nyomonkövetésében, aktuális állapotának meghatározásában a legjobb és legbiztosabb módszer a rendszeres PSA-meghatározás.


Mi okozza a prosztatagyulladást?


Évente kb. 2 millió beteg keresi fel orvosát prosztatitisz miatt (az USA-ban)

Ma sem teljesen ismert, hogyan alakul ki a prostatitis. Minden esetben több tényezonek tulajdonítanak szerepet, ezek a fertozés, bizonyos hormonális faktorok és a mindennapi stressz. Nem véletlenül került az infekció (fertozés) az elso helyre, bizonyára leggyakrabban ez okozza a betegséget; a kórokozók leggyakrabban a húgycsövön keresztül jutnak fel a prosztatába. Minden egyéb olyan elváltozás is elosegíti a gyulladás kialakulását, amely megnehezíti a vizeletürítést. Ilyenek a záróizom fokozott izomtónusa, a húgycso szukülete és - az ennek következtében vizeléskor fellépo - nagyobb nyomás a húgycsoben

 

  urológus daganat prosztata intim körülmetélés circumcisio inkontinencia lézer vese here hólyag húgycső fityma kantár rövid kőzúzás vesekő ESWL szexológia sex merevedés zavar impotencia viagra uprima cialis yohimbin andrologia gyulladás onkológia rák rákszűrés rendelő kórház