Josta
Josta, Rikő
(Ribiszkeköszméte)
A Josta faj (fajta)
tudományos neve: Ribes nigrolaria.
A fekete ribiszke és a köszméte
keresztezéséből állították elő. Levelei középnagyok, háromkaréjúak, fényesen
zöldek, inkább a köszmétére hasonlítanak, mint a fekete ribiszkére. Vesszői és a
rajta lévő rügyek alaktani szempontból a fekete ribiszkéhez állnak közelebb, de
a vesszők színezettebbek, a rügyei testesebbek. Virágzása április első
dekádjában megindul. Sziromlevelei lilásan mosott színűek. a bogyók intenzíven
nőnek, a fekete ribiszkétől nagyobbak, a köszmététől kisebbek. A biológiai
érettségi állapotát általában június 20-30 között éri el.
Hazánk éghajlata általában
megfelelő a termesztéséhez. A faj mindkét szülője északi származású, ennek
alapján a téli fagy a gyökérben, a szárrendszerben és a rügyekben kárt nem tesz.
A félárnyékot elviseli, sőt homoktalajon ennek előnyei is lehetnek.
Csapadékigény szempontjából közelebb áll a fekete ribiszkéhez, az aszályt, a
hosszabb száraz periódusokat nehezen viseli. A mélyebb fekvésű, szerves anyagban
gazdag talajokat kedveli.
A Rikő a piros ribiszke és a köszméte keresztezéséből jött létre. Hajtásrendszere merev, ritka és szinte felfelé törő. Növekedési erélye a jostáénál gyengébb. Bogyója gömbölyű, vagy enyhén megnyúlt, barnásfekete, hússzíne pedig sárgászöld. A fürt és a bogyó tömege megelőzi a jostáét.
Josta